A Vízöntő-kor és a világválság kihívásai
Az emberiség történelmében a kisebb nagyobb válságok megjelenése mindig egybeesett a változás és változtatás szükségszerűségével, illetve egy olyan probléma megoldásának igényével, mely már elviselhetetlenül nyomta, szorította az emberiséget.
Korunkat sokszor, sokféle fórumon emlegetik a "Vízöntő kor"- ként, kiemelve a technikai haladást, a Szabadság - Egyenlőség - Testvériség eszméjét, vagy a kommunikációs és informatikai haladást. Ám kevesebb szó esik a Vízöntő kor igazi kihívásáról, a közösség megtartó szerepéről, arról, hogy együtt minden könnyebb, ezért merjünk és tudjunk egymás felé kinyílni, ne féljünk közösséget vállalni másokkal és tanuljunk meg felelősséget vállalni környezetünkért, a körülöttünk lévő élőlényekért. Hogy lehet mégis, hogy egyre magányosabban élünk? Bár minden információhoz pillanatok alatt hozzájutunk, sokszor mégsem tudjuk, hogy mi történik a szomszédunkban. Szabadnak gondoljuk magunkat, mégis az előítéleteink és a félelmeink rabjai vagyunk. A legszűkebb közösségi forma, a család intézménye pedig mára menthetetlenül a haldoklás fázisába lépett, a felnövekvő generáció már nem tekinti mintának az elődök életformáját, széthullott közösségek, szétesett emberi sorsok, magány, szenvedélybetegségek, és a pénz mindenható uralma lett a meghatározó.
Szomorú mérlege ez a mai kornak, de úgy gondolom, mindenképp szükségszerű megélnünk ezeket a végleteket, mert csak így indulhatunk el felfelé a gödörből. Számomra a Vízöntő kor legfontosabb pozitív hozadéka a szellemi fejlődés, az egyéné és a társadalmaké egyaránt.
A szellemi fejlődés alatt nem az IQ fejlesztését értem, sokkal inkább a belső átalakulást, az önismeretet, problémáink, traumáink feldolgozását, veszteségeink megélését és félelmeink elengedését.
Ahogy Hamvas Béla mondja: "A világot csak a belsőleg megújult emberrel lehet megváltoztatni." Látva az emberiség egyre erőteljesebb kötődését az anyagi javakhoz, nem meglepő, hogy félelmeink is egyre erőteljesebben jelentkeznek, hiszen annyi mindent elveszíthetünk! A jól fizető állásunkat, a szép kocsinkat, a divatos ruháinkat, talán még a házat is a fejünk fölül!
Világválságunk is pontosan ezt tükrözi, nagyobbra nyújtóztunk, mint ameddig a takarónk ért és ez nem csak a bankszámlánkra, hanem egónkra is igaz!
Minden válságra igaz, hogy szemléletmód váltásra késztet, hogy elveszi azt, ami a legjobban fáj, amihez mindenáron ragaszkodnánk. Teszi mindezt azért, hogy megtanuljunk elengedni, hogy szembe merjünk nézni félelmeinkkel és megújulva és megerősödve hagyjuk hátunk mögött a válság időszakát., mert amíg félünk, addig manipulálhatóak vagyunk, aki nem fél, az nem vonható be mások játszmáiba, aki a biztonságot BELÜL keresi és találja meg, az nem akar majd KÍVÜL ékeskedni és aki megéli az elengedést, az - és CSAK AZ tud elindulni a szellemi fejlődés útján.
Az elmúlt években, évtizedekben több olyan égi esemény is bekövetkezett, mely figyelmeztette az emberiséget a változtatás szükségszerűségére. Elsősorban a napfogyatkozásokat említeném, Magyarország szempontjából az 1999 - es teljes napfogyatkozás tükrözte a legjobban azt, hogy belső értékrendünk a feje tetejére állt, az anyagi kibillentségből egyedül hitünk megerősítése, és ha kell, gyökeres átalakítása mutathat majd kiutat.
A XX. században a Szaturnusz és a Jupiter együttállásai időről időre előrevetítették az emberiség előtt álló fejlődési lépcsőfokokat, és szinte az összes együttállás földies jegyekben jött létre .Ez már önmagában mutatta az anyagiakhoz, a tárgyainkhoz, értékeinkhez való erős ragaszkodást, a felhalmozás és az elengedés problematikáját. A következő együttállás azonban a Vízöntő jegyében valósul majd meg, ez pedig egy olyan átfogó szellemi fejlődésre ad lehetőséget, amire az elmúlt évszázadban nem volt példa. Azonban anyagi béklyóink utolsó szálai még elszakításra várnak, régi félelmeink, hitetlenségünk még átalakításra vár, úgyhogy a mostani válságot tekintsük egyfajta segítségként, segítség ahhoz, hogy VÁLtozzunk, VÁLtoztassunk emberi kapcsolatainkon, VÁLtsuk irányt, VÁLjunk meg mindattól, ami idejét múlt az életünkben.
Ehhez kívánok mindenkinek jó navigálást!
Majsai Patricia
Asztrológus, sorselemző